2012. február 28., kedd

Megkérdeztük a lifteseket

A felvonóipar bizony különös dolog, kevés a szakkönyv, hiányos a szabályozás, ha a nagy multicégeket kérdezem akkor válaszra sem méltatnak. De szerencsére sok kis cég, kisvállalkozás viszont van olyan rendes hogy foglalkoznak a kisemberekkel is. Több cég is segített már nekem, Épülettechnika Kft , Jakab András vállalkozó , Biprofil Kft, stb sőt az utóbbi még azt is felajánlotta hogy elvisz engem egy karbantartásra és megmutatja nekem a kérdéseimre a választ. Őnekik a weboldalukon is van sok érdekes és hasznos publikáció a felvonókról, nomeg amint lesz időm felhívom őket és megyek hozzájuk megnézni élőben egy liftgépházat, liftaknát stb. Persze amint ez megtörténik post is lesz belőle ha hozzájárulnak.
Addigis sikerült megszólaltatnom egy liftes embert aki válaszolt a kérdéseimre a fentiektől függetlenül.
Amint eljutok a Biprofil Kft-hez frissítés várható képekkel is.
Én ha tehetném kisebb cégektől rendelnék felvonót, ők legalább segítőkészek és nem adnak ki szar munkát a kezükből!
Az alábbi kérdésekre a válaszokat Z. Mc. -nek köszönhetjük!

Lássuk a kérdéseket:
- Magyarországon az új és a régi telepítésű lifteket milyen gyakran kötelező ellenőrizni? Igaz az hogy 30 naponta ki kell hogy jöjjön egy szerelő akkor is ha nincs gond és át kell néznie a felvonót? Ha igaz akkor mit és hogyan ellenőriznek rajta?

Havi karbantartási kötelezettség van. Biztonsági berendezések ellenőrzése (biztonsági zárak, mozgópadló - ha van - akna- és fülkeajtó üvegek épsége, fékszerkezet, olajszint ellenőrzés a motorcsapágyakban és a hajtóműben, vezetősin olajzó, stb. Max. 35 naptári nap telhet el két karbantartás között. 

- Tudomásom szerint minden liftet évente felül kell vizsgálni. Ez a vizsgálat hogyan zajlik, és ki végzi? Mindig más, ismeretlen vizsgabiztost rendelnek ki vagy az üzemeltető cég a saját emberével is megoldhatja? 

Éves fővizsgálat van és egy időszakos ellenőrzés. De lehet még két időszakos is, ha indokolt.
Általában ugyanazok a felvonószakértők járnak, esetleges tartós távollét, vagy rendkívüli esemény alkalmával mennek mások.
Biztonsági berendezéseket vizsgál elsősorban. De a hajtótárcsa, kötél, sebességhatároló, akna- és fülkeajtókat is stb. Erről vizsgálati jegyzőkönyvet állít ki, és a felvonókönyvbe is bejegyzi.

- "LIFTIS" ellenőrző rendszert használnak itthon felvonók ellenőrzésére? Vagyis egy olyan készüléket ami beméri a gyorsulást, lassulást stb így évekre visszamenőleg is statisztikát lehet csinálni az adott felvonóról.

Gyorsulást-lassulást különösebben nem vizsgál. Műszeres vizsgálat fogókészülékekre vonatkozik, de ezt elsősorban üzembehelyezéskor, vagy csere esetén végzik.
 
- Csak ennél az évenkénti felülvizsgálatnál tesztelik a fogókészüléket is?

A sebességhatároló és fogókészülék ellenőrzése az éves fővizsgálaton történik. 

- Az évenkénti sikeres nagyvizsgáról kötelező egy matricát elhelyezni a fülkében? Mert sok helyen ki van téve a matrica hogy sikeres 2012 stb, de soknál meg nincs kint.
Igen, kötelező kitenni, de lehet hogy elfelejtette, vagy letépték.

- Fogókészülék vizsgálata hogyan zajlik? Kioldjuk a kötelet és zuhan vagy nem zuhan?
Terhelve vagy terheletlenül végzik a vizsgálatot?

Első vizsgálata üzembehelyezéskor történik. A fülkét a legfelső állomásra viszik, ott próbasúllyal megpakolják, talán 20-30%-al (de lehet hogy többel, ezt nem tudom pontosan) túlterhelik. Vizsgálati üzemmódban a legalsó szintre elindítják. A motort lekapcsolják, a féket nyitva hagyják. Ekkor a fülke begyorsul és működésbe lép a sebességhatároló, ami a fogóékek révén a fülkét a vezetősínhez rögzíti. 
Ez egy brutális jelenség, ami irtózatos hanggal és pillanatnyi nagy erejű rázkódással jár. Ekkor a fülke "befogott", az "ejtőpróba" megtörtént. "Leszakadt a lift" :-D .
Az éves fővizsgálatok alkalmával már lassú menetsebességgel és terheletlenül vizsgálják.

- Indirekt hidraulikus hajtásnál hogyan működik a fogókészülék (ha nincs sebességhatároló drótkötél rendszer az aknában?)
Van un. csőtörésre záró szelep és a fülkeváz alján egy "tálca", amely kötél leesés vagy szakadás esetén működteti a fogókészüléket. Mert attól, hogy hidraulikus rendszerű még van, vagy lehet kötél ezen is. A "direkt emelésű" hidrós liften nincs kötél és tárcsa, ezek általában 2-3 megállós teher liftek, de lehet személy is. Az emelő magasság határozza meg, hogy kell-e kötél, vagy sem. 

- A drótköteles lifteknél van arra időperiódus hogy mondjuk x év és kötelező drótkötélcsere?  Vagy futásteljesítmény alapján van erre előírás? Tehát milyen időközönként kell kicserélni a drótkötelet?
Ha nincs rá időköz akkor hogyan döntik el hogy kell-e cserélni? Szemrevételezéssel, ultrahangos műszerrel végigmérik stb?
Időperiódus nincs, azt a kötél állapota jelzi, hogy kell-e cserélni. A kötélcserék többsége nem annak a kopása miatt történik. A hajtótárcsa hamarabb elhasználódik mint a kötél. Mivel a kettő elválaszthatatlan része egymásnak, így tárcsa csere esetén a köteleket is ki kell cserélni. Szemrevételezéssel a felvonószakértő ellenőrzi a kötelek állapotát is, műszeres vizsgálatra nem kerül sor, nincs is előírva. Persze előfordult már extrém eset is, hogy csak a köteleket kellett cserélni, a tárcsát nem.

-  WTC ikertornyokban sokan haltak meg a liftekben a door restrictor nevű berendezés miatt. Lényege hogyha elmegy az áram vagy beragadunk a liftbe és nem vagyunk elég közel az aknaajtóhoz akkor a fülkeajtó nyitását lehetetlenné teszi.  Magyarországon van ilyen berendezés felszerelve a liftekbe?

Tudtommal nincs. Meg sem engedné a Magyar Szabvány. Hazánk szabványai évtizedekre visszamenőleg is igen erősek voltak, néha túlzottan is.

- Vagyis Magyarországon ha beragadunk pl egy égő házba a liftbe akkor kilehet emberi erővel nyitni a fülkeajtót vagy már itthon is találkozhatunk olyan berendezéssel ami ezt lehetetlenné teszi?

A fülkeajtó elvileg nyitható, ill. eltolható kézi erővel is. De vannak olyan tipusok ahol nem biztos, hogy ez összejön.


- STOP gomb miért nincs már az új liftekben? 

Szabványváltozás. Hála a jó Istennek, hogy már nincs. Sok probléma van vele az indokolatlan használata vagy megrongálása meghibásodáshoz vezet. Hidrós liften meg kifejezetten jó hogy nincs, mert a fel irányba haladó fülke megállítása elég durva, hirtelen lökésszerűen áll meg.

- Bármely hazai liftnél ha bármely liftajtót kinyitom akkor a liftnek rögtön meg kéne állnia igaz?

Természetesen. 

- Itthon létesíthető olyan vezérlésű lift amely a fülke vagy aknaajtók nyitott állapota mellett is elindíthatja a hajtást? Gondolok itt a tűzoltó módra? Mert tudtommal a tűzoltó lift sem indulhat el ha bármely ajtó nyitvavan.  Mert régebben volt baleset abból hogy egy tűzoltó módba kapcsolt lift begyűrt egy babakocsit a gyerekkel együtt de nem tudom már hol történt.

Tudtommal már nem létesíthető ilyen. A már meglévők üzemelnek-e ebben a módban, nem tudom. Nincs ilyen liftem, de majd megkérdem a szakértőt. 
Van un. tűzeseti üzemmód, ez nem tévesztendő össze az előbbivel. Az épület tűzvédelmi rendszere be van kötve a felvonóvezérlésbe, valamint van egy tűzeseti kapcsoló is. Egymástól függetlenek, de a vezérlésben közös. Működtetése esetén a fülkét az alapállomásra juttatja, ott nyitott ajtókkal parkoltatja, további hívásokat vagy utasításokat nem teljesít.

- Minden itthon beszerelt hidraulikus lift típusfüggetlenül levisz a földszintre hogyha menet közben elmegy az áram? Mert végülis a lefelémenethez nem kell sok áram, csak épp annyi hogy kinyisson egy szelep, nomeg az ajtónyítás. 

Az, hogy minden itthon beszerelt... Nem tudom. Az általunk szervizelt lifteknél így van, feltéve ha működőképes a szünetmentes áramforrás. :-)
Persze itt egy egyszerű szelepnyitástól többről van szó. A szünetmentesnek működtetnie kell a vezérlést, az ajtóhajtást, a fülkevilágítást, és vésztelefont.

- Hidraulikus liftnél ha nem működik a vészmentés, vagy a hiba jellege miatt az is letiltott akkor hogyan lehet kimenteni az utasokat hogyha nincs a tetőn vészkijárat? Van kézi működtetésű szelep is amivel a fülke leengedhető?

A vészmentés a vészleeresztő szelep. Ezzel a fülkét lassú menetsebességgel lehet ereszteni, feltéve, ha nem fogott be. Ilyenkor a kézi pumpával fel irányba meg kell emelni és utána ereszteni lefelé.
 
- Drótköteles (hajtótárcsás) liftnél ha befog a vészfék kötélszakadás miatt akkor hogyan lehet kimenteni az embereket a fülkéből?  Ha nincs a fülke tetején vészkijárat és messze van a fülke a legközelebbi aknaajtótól akkor jöhetnek a tűzoltók? 

A kötélszakadás lottó 5-ös kategória. Illetve még az sem. Ha összegezzük a Hazánkban található felvonók darabszámát az utasforgalommal, az eltelt éveket, évtizedeket, könnyen rájövünk: bizony a lottó ötösből lényegesen több van. 
A fogókészülék működése viszont gyakoribb, de ez inkább műszaki hibából, vagy a sebességhatároló lefagyásából adódik, különösen a téli mínusz 10-20 fokos hidegben.

- Tűzoltók itthon kapnak liftmentési képzést vagy ők jelenleg leragadtak a feszítővasnál és több kárt okoznak mint hasznot néha?

Ezt nem tudom. Régen tuti hogy nem kaptak, napjainkban már lehet hogy igen.
Vagy két éve volt egy tűzoltók által végzett "mentés" a Megyei Kórházban. Szétbarmolták az ajtókat, a fülkét, több százezres kárt okoztak a kórháznak, amit persze nem a tűzoltók fizettek meg. A nagy felhajtás abból adódott, hogy egy huszonéves öngyilkos rendőrrel és a mentősökkel állt meg a felvonó. 

- A liftből kimentéshez (mondjuk ha lefagyott a vezérlés) arra ki jogosult? A törvény szerint pl a gépházhoz legközelebb lakó Manci-néni is kioldhatja a féket és a lendkerékkel a legközelebbi szintre állíthatja a fülkét?

Az üzemügyeletes. Ez lehet akár a "Manci néni" is, ha sikeres vizsgát tett mentésből és rendelkezik igazolvánnyal. De külsős is lehet. Vannak ilyen cégek akik vállalnak ilyet, vagy maga a karbantartást végző vállalkozás, vagy magánszemély.

- Vészkijárat a fülke tetején nagyon ritka dolog itthon. De ha van is akkor felülről be van zárva, vagy csak mikrokapcsolós védelmet telepítenek rá? Itthon milyen szabályok vonatkoznak a vészkijáratokra?
Vészkijárat, azaz kibúvó-kibújó nyílás csak biztonsági felvonókon kötelező, "alapeset"-ben nem.
De van ettől eltérő is. Ez főleg gépház nélküli berendezéseken található, ahol a szerelő cég saját érdekében helyezi el a nyílást a fülketetőn. A motor és a hajtómű, néha még más is az aknafejben van, ennek megközelítése macerás.
Felülről tilos zárni, nincs is ilyen zár rajta. Un. "tapadós" érintkezővel van ellátva, ami az ajtóvonalba van bekötve, megnyitásakor rögtön megáll a fülke. Újbóli elindításhoz a tetejére kell menni, kihúzni az érintkezőt.
Nem szeretjük. :-)


Köszönöm mindenkinek a segítséget!

13 megjegyzés:

  1. No, azért nem minden igaz. Nem mindegyik liftnek nyitható az ajtaja! Pl. A Schindler gyorsliftjei, amiből pl. a Schönherz Kollégiumban is van, belülről az ajtó csak akkor nyitható, ha az az ajtózónában áll. Egyébként nem, mert egy retesz az útját állja. Csak kintről, a prizmasínek összenyomásával nyitható kézzel az ajtó... azaz itthon is van door restrictor, és nem csak abban az épületben van ilyen rendszerű felvonó. A MICONIC 10-re való átállás az aknamechanikát ilyen módon nem érintette.

    A tűzoltó üzemmód jelenleg azt jelenti, hogy a tűzesetre kapcsolt felvonóban a fülkét lehet tűzoltó üzemre kapcsolni. Ilyenkor a felvonó a célszinten a megálláskor nem nyitja ki az ajtót. Az ajtó nyitása csak egy rendkívül lassú sebességgel történik, és csak addig, amíg az ajtónyitó gomb le van nyomva. Elengedéskor azonnal záródik, akár a nyitás közben is (pár cm/s a nyitási sebesség, a zárás az gyors... a MICONIC 10 így működik...) Azaz ne égjen szénné a tűzoltó. Nyitott ajtóval ez sem működik, de hogyan is működne, mikor az aknaajtót a fülkeajtó mozgatja, így ha a kettő nem jól van, porrá is törheti az egyik a másikat... no meg az aknában a fülke űrszelvénye zárt ajtókkal értelmezett. Ugyan nem szokás semmit sem csinálni az aknában, de azért vakon nyomulni nyitott ajtóval elég durva dolog lenne, különösen üzemi sebességen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a pontosítást!!
      Szóval akkor itthon is van door restrictor... :-(

      Törlés
    2. Annyira azért nem tragédia az a biztonsági retesz. Ha nem lenne az a kb. 6 tonnás mozgó egység 3.15m/s-ról mire üzemi fékkel vészmegáll, lezúzná a fél környéket. És a beszorult ajtó mögül végképp nem lehet kijönni. Azaz ez a készülék a gyorsliftek mondhatni kötelező eleme...

      A felvonó előterek az egyik aknán keresztül túlnyomásos szellőzéssel vannak ellátva, azaz kicsi az esélye, ha tűz lenne (ez eléggé képtelenség), akkor nem fulladnának meg, mert a fülkeszellőzés is biztonsági betápos, ha nincs elromolva/eldugulva a fülkénkénti 2db, 24 órás üzemű, nem kapcsolható ventilátor.

      Törlés
    3. Én úgy tudtam hogy a liftakna úgy van kialakítva hogy nyitott fülkeajtóval se akadjon el a kabin ha nyitott ajtóval közlekedik.

      Mert akkor ezekszerint a door restrictor kiküszöböli az akár meghibásodás miatti gépi vagy kézi nyitás miatt hogy beakadjon a fülke...
      Mert az emberek is hajlamosak menet közben megfeszíteni, kinyitni az ajtót, de néha a gépi ajtónyitóra is rájön a nyitás menet közben.

      De én még ígysem értek egyet az alkalmazásával. Utaztam már relés lifttel ami meghibásodás miatt magától fülkeajtót nyitott menet közben és nem zúztam be semmit.
      Mint ahogy a WTC esete mutatja, előállhat olyan helyzet amikor se tűzoltó se liftszerelő nem jön és minden ellen a biztonsági betáp sem védett.
      A door restrictor meg szerintem kiváltható más technikai elemekkel is. De ennyi erővel a fülketetőn lévő vészkijárat miért nem kötelező elem? Ha már mechanikailag nem megoldott az hogy nyitott fülkeajtóval ne akadjon el a fülke, akkor jó, legyen door restrictor de akkor legyen vészkijárat is a fülke tetején...

      Törlés
    4. És mit csinál egy laikus a fülke tetején? Az a helyzet, hogy az életben nem lehet minden helyzetre materiálisan felkészülni. Materiális szinten legfeljebb hamis biztonságérzete lehet valakinek, de biztonságban valójában soha nem lesz.

      Ha van kézi nyitási lehetőség, az első nap tönkre vágnák az utasok a felvonót, vagy épp azért halna meg valaki, mert a fülke tetején mászkál, tesz-vesz. Nem lehet egy aknát végigvizsgálni minden egyes vészkijárat nyitás után, mely vizsgálat egy vagyonba kerül. Egy komolyabb aknában van vagy száz kapcsoló, érintkező, amiknek hajszál pontosan a helyükön kell lennie, pár milliméter eltérés, és kész a baj. Ennek sokkal nagyobb a kockázata, mint a menekülés kizárásának.

      Közúti közlekedésben milliószor annyi ember hal meg, mint felvonóban. Felesleges ebbe túlzottan belemélyedni. Olyan ez, mint a mesterségesen folyton felkeltett atompánik. Az atomerőmű a legbiztonságosabb energiaelőállító berendezés. Mégis ezen hisztiznek. Az elmúlt 60 év átlagában minden másnap meghal egy ember atomtechnológia miatt. Ha a sötétzöldek meséit hozzáadjuk, akkor napi 15 ember. Ezzel szemben gázerőművek működése következtében napi átlag 100, szénerőművek miatt napi átlag 3000 ember hal meg. Fukushimában sem halt meg még senki az atomerőmű baleset miatt, azóta sem. Mégis ezen meg a hisztéria azóta is. A cunami szinte senkit nem érdekel, ahol többtízezer ember halt meg! Ilyen világban élünk, ahol a média-agymosás ennyire hatékonyan működik. Nem szabad a lifteket is bevenni ebbe a gonosz játékba. Éppen elég a filmekben látható sok ostobaság a témában, egy csomó ember ezért fél a liftektől.

      A NAT-ban (nemzetei alaptanterv) a sok buta irodalmi meg más kamuműveltségi haszontalanság helyett taníthatnának pl. a liftek működéséről, és akkor talán el lehetne jutni oda, hogy vész esetén el lehetne helyezni önmentéshez szükséges készülékeket, szerszámokat. Addig ebből több a kár, mint a haszon.

      A WTC-ben a fülkében ragadt utasok az aknába kimászva elég kis eséllyel tudtak volna kimászni, és lejutni. Nem volt annyi idő az összeomlásig, hogy valaki ismeretlen terepen, megfelelő műszaki ismeretek nélkül kijöjjön egy fülkéből. Plusz ilyen jellegű vis maior esetén mi a garancia arra, hogy a felvonó biztonsági rendszerei működnek? Ömlik a víz a törött csövekből, zárlatos lesz a biztonsági kör, és akár el is indulhat. Akár annak ellenére is, ha a karbantartás üzem kezelőpaneljén is kinyomod a vészleállítót, illetve karbantartásra kapcsolsz.

      Láttam én már felborított felmosóvödör következtében nyitott ajtókkal elinduló felvonót.

      A váratlan helyzetekre nem lehet materiális szinten felkészülni.

      Törlés
    5. Szerintem meg nyugodtan lehet a tetőn vészkijárat. Ha valaki kimászik és leesik az aknába, akkor Darwin díj, így járt minek mászkált ott? A vasúti síneket se lehet mindenhol 5 méter magas korláttal bekeríteni, a magasfeszültségű villanyvezetékek tartóoszlopait sem kerítik körbe, aki nem lógta el az általános iskolában a fizikaórát tudja, hogy megbassza az áram ha felmászik. Aki meg nem az egy életképtelen szar és nem kár érte ha agyonüti az áram mikor tapizza a drótot.

      Az atomenergiáról igazad van. Fukusima előtt Csernobilra hivatkozott mindenki, hogy ám ott az élő példa, hogy mivel jár ha felrobban. Mintha úgy történne a dolog, hogy egyszer csak s szó se beszéd fogja magát egy atomerőmű és felrobban. Pedig nem egészen, pontosan meg lehet mondani mi volt az oka a robbanásnak, é igen ha nem szarul építenek meg egy reaktort kispórolva meg kilopva az anyagok egy részét ill. nem hülyék üzemeltetik ,akik csak azért is tovább szórakoznak a kapcsolókkal (A csernobili robbanás című filmet érdemes megnézni fent van a Youtube-on is) akkor nem robban fel. Fukusimában a japánok nem voltak hülyék, rendesen megépítették és azt is tudták ,hogy várható arrafelé földrengés, hiszen volt már máskor is és képesek voltak jól megépíteni, a földrengésse l nem is volt baj, azt kibírta, számoltak vele építéskor, a cunamira viszont nem, pláne ekkorára. De így se robbant fel.

      De emiatt Németországban atomerőműveket leállítani hülyeség, nyilván Európa közepén ekkora cunami sosem lesz, földrengés ellen, pedig lehet védekezni.

      Törlés
    6. Hogy mit csinál egy laikus a fülke tetején? Mondjuk kinyitja a legközelebbi aknaajtót és kimászik... Bár pl a WTC gyorslifjeinél ahol nincs minden emeleten aknaajtó az ott problémásabb lenne az tény de még mindig jobb mint tehetetlenül megfulladni odabent.
      Amúgy elmondom hogy szerintem mi lenne a legjobb.
      Szerintem minden liftre amin van door restrictor, meg amúgyis mindegyikre kellene egy a fülke tetején lévő vészkijárat. A vészkijáratra rá kellene írni hogy kinyitása esetén megszólal a vészjelző és letilt a lift. Na innentől kezdve nem mernék poénból nyitogatni. Most is úgy van hogy a vészkijárat nyitásakor leblokkol a lift mint ahogy fentebb is írták. Csak sokan azt hiszik hogy az tetőablak stb mert semmi nincs ráírva. De ha ráírnák akkor nem piszkálnák annyian. :-) A STOP gombra sem írják rá hogyha megnyomod akkor lehet kiáll hibára a vezérlés és ott is maradsz... :-) D
      De ha már kinyitottad a vészkijáratot akkor eleve az is indítja a vészjelzést, tiltja a vezérlést, sőt extraként az aknavilágítást is felkapcsolhatja. Aztán már csak a legközelebbi aknaajtóhoz az akna falán lévő létrán fel tudnál mászni ahol egy kézi vésznyitóval tudnád nyitni az ajtót és voalá, máris kintvagy.
      Szerintem semmi veszélyes nincs benne és nem is kerülne olyan sokba a kivitelezése. De nagy baj esetén, pl egy napvihar miatti globális áramszünet, vagy egy terrortámadás, földrengés stb esetén viszont nagyon is jól jönne egy ilyen kialakítás és több ember lenne aki ennek köszönheti az életét, és kisebbségben lenne az aki elbénázná és beesik az aknába...
      Jó, biztonságban soha sehol nem leszünk mert mindenre felkészülni lehetetlen. Közlekedésnél meg pláne nem tudunk minden tényezőt kiiktatni, sőt az erre való próbálkozások is horribilis költségbe kerülnének. Nade egy liftnél ami eleve nagyon biztonságos, nem kerülne olyan nagy összegbe egy létra az aknába, jól látható vésznyitó az aknaajtóra, nomeg egy vészkijárat a fülke tetejére szintén mondjuk kötéllétrával... :-)
      De viszont ahogy kiveszem a szavaidból tapasztalt liftszerelő lehetsz. Akkor légyszi írj nekünk pl a felmosóvödrös liftről is többet nomeg akkor pár érdekes hibáról, tanulságos dolgokról stb. :-)

      Törlés
    7. Szerintem Stop gombnak is lennie kéne a fülkében, elvégre van eset mikor le kell állítani a liftet, pl. ha valaki kiabál az akna aljáról ,hogy beesett az aknába. Ha nincs STOP gomb hogyan tudom leállítani és esetleg megmenteni attól ,hogy összepréselje a fülke? Mert ugye az aknába esős posztnál volt róla szó, hogy bár nem koppig megy, de nem biztos ,hogy elfér a fülke alatt mindenhol egy ember. Meg ugye ha valami miatt a fotócellás érzékelő nem működik jól és odacsípi pl. a ruhát, táska szíját, ujjadat stb.

      A tetőn vészkijárat meg tényleg jó ötlet, tényleg ritkán lehet rá szükség és igen ,lehet ,hogy a laikusok 90%-a úgysem tudna kimenekülni, de a maradék 10%-nak miért ne adjuk meg az esélyt rá?

      Szerintem azt is meg lehet oldani, legalábbis nem tűnik túl nagy programozási feladatnak (és a modern liftek már úgyis elektronikus vezérlésűek), hogy a stop gomb megnyomását külön regisztrálja így a szerelő tudja, hogy ezért állt meg és nincs komoly baj. A beragadtat meg ki lehet kérdezni ,hogy miért nyomta meg. Ha nem tud valami jó indokot mondani ,pl. szokatlan zajok, beszorult valaki stb. akkor simán lehet törölni a hibát és mehet tovább.

      Törlés
    8. Ha nincs STOP gomb akkor a fülke ajtaját kell kifeszíteni, megnyitni valahogy kézzel. Mert ha egy kicsit is megnyitod és működik az érzékelő akkor azonnal leáll a lift így nem préselsz tuti össze senkit.
      De ha megnyomod a legközelebb eső emelet gombját hogyha még nem a legalsó szintnél jársz akkor is megállíthatod a liftet még fentebb normál módszerrel is. Mert amit a liftkijelzőn látsz az azt a szintet mutatja ahol még megtud állni a lift. Tehát ha éppen 1-et mutat akkor gyorsan be kell nyomni az 1-et így nem megy tovább a földszintre. De végső esetben a fülkeajtó megfeszítés lehet a nyerő ha nincs STOP.
      A STOP gomb még ha sok bosszúságot is okoz az indokolatlan használata akkor is kötelezővé tenném minden liftre. Mint ide is linkeltem már olyan videót ahol kicsukta a kutyát a liftből de a póráz bennmaradt és mivelhogy nem volt STOP gomb így nem tudta megállítani a liftet, felrántotta a kutyát... :-)
      Nomeg itt hozzászólásokban is említették a felmosóvödörnyi víztől nyitott ajtókkal induló liftet. Na ezért is kellene a STOP gomb. Mert jó, biztonságos a lift, többen hallnak meg más közlekedési eszközökkel, nade ne elhanyagolható árú dolgokkal spóroljunk amelyek esetleg életeket menthetnek.

      Törlés
    9. Igen ha nem gyorsliftről van szó, ami mondjuk kihagy több emeletet, és még van időd.

      Utána meg persze ki kell valahogy ékelni az ajtót is, ha nem tud becsukódni elvileg nem indul el.

      Törlés
  2. A STOP gomb arra jó még ,hogy törölje az utasításokat. Koleszban meg diákszállón meg hasonló helyeken lévő liftekben, hasznos lehet, sokan szórakoznak pláne ilyen helyeken azzal ,hogy a földszintre menetnél végignyomkodják az összes emelet gombját, így a következő embernek minden emeleten megáll a lift, ajtót nyit, ajtót zár. MO-n nincs túl sok 20 emeletnél magasabb épület, máshol lehet akár fél óra is, mire felér a legfelső emeletek egyikére. Ilyenkor jön jól ,hogy STOP gomb, az törli az utasítást és máris nyomhatja hová akar menni.

    VálaszTörlés
  3. Nálunk az SCH-ban sincs STOP gomb a liftekben. Nincs értelme. Egyébként eddig akárhány elakadás is történt eddig (volt áramszünet, beázás, műszaki hiba, stb.), mindig kimentették az embereket (többnyire fél-egy óra alatt, napszaktól függetlenül). Meg másnapra a liftet is megjavították (ez alól egy kivétel volt, amikor ismeretlenek kikábeleztek két liftet - akkor kb. 3 hétig nem jártak).

    Egyébként megjegyzésképpen: ezeknek a lifteknek az ajtaját nem tudod szétfeszíteni az ajtózáró mechanika kialakítása miatt (kivéve, ha nem záródott be teljesen). Ha ki akarsz jutni, akkor csengetsz, és majd a legközelebbi aknaajtót kinyitva kiengednek a kabinból.

    VálaszTörlés
  4. Voltam ott az egy modern gyorslift, arra más eljárások vonatkoznak, ott tényleg nem tudod kifeszegetni az ajtót, úgy tudom azért, mert egy gyorsliftnél a nyitott ajtó az aknában durva rombolást művel. A tetőn van vészkijárat? Erre nem emlékszem, csak egyszer jártam ott. Csak a Stadionok és Pillangó utca metrómegállókban láttam ilyen liftet, ahol van létra a fülkében és egy ajtó a tetőn, bár, ahogy láttam belülről nem nyitható.

    Azt viszont nem értem miért kell olyan sokat várni a kimentésre, nem lehet a portásoknak vagy más állandó személyzeti tagoknak vizsgát tenni a mentésből. Több irodaházban, plázában stb. ez jól működik, hiszen mi van ha valaki rosszul lesz az elakadt fülkében? Van biztonsági őr ismerősöm, őt kötelezték ilyen vizsgára, kb. 8000 ft-be került (fizették), és gyakorlatilag egy gyorstalpalós dolog, annyi a dolog, hogy a gépházban a liftmotornál lehet kézzel csörlőzni a fülkét és a drótkötélen piros festéssel jelölve vannak az emeletek, addig kell lecsörlőzni ha pedig már emeletnél van, akkor liftkulccsal ki lehet nyitni a külső ajtót és kimenteni az embert. Ez 10 perc alatt megvan ha ott van kéznél az ember, aki ért hozzá (ill. ha nincs másik lift 15, mert a lépcsőn kell felmennie).

    Mikor a munkahelyen egyszer beragadtam 10 perc alatt kiszadítottak, bár nálam az ajtóhoz közel állt meg a fülke, a belső ajtót kifeszítettem csak a külsőt nem tudtam kinyitni belülről, azt liftkulccsal kinyitotta a portás és készen volt.

    VálaszTörlés