Liftek működése, biztonsága

Nagyon sokaknak a liftről a bezártság, beragadás, leszakadás jut eszükbe. Na őket próbálom most meggyőzni hogy nem kell aggódni, a lift biztonságos! Arról nem is beszélve hogy havonta kell ellenőrizni őket Magyarországon és évente egy fővizsgán is át kell esniük. Ezt egy matricával jelölik valahol a fülkében. Tehát elméletileg ha betartják ezeket az ellenőrzési, karbantartási ciklusokat akkor nem történhet baj. Bár... mint tudjuk BKV busz sem jön ki hibásan a garázsból! :-) Na látod, BKV buszon is sokkal nagyobb veszélyben vagy mint egy liftben.
Különben is, ha liftbaleset történik akkor is a ritkább a zuhanás, gyakoribb a csonkolás. Mert az ajtóérintkezőket a mekk mester házmesterek szeretik patkolni, régebbi lifteknél a reléket össze-vissza kötözgetni stb stb. Szerencsére az új lifteket már mikroprocesszor vezérli, abba meg nemhogy a házmester de sima szervizes sem tud belenyúlni, csak a szakszerviznek mutatja meg még a hibakódot is. Tehát ott legalább a barkácsolástól védve van az ember, persze horribilis liftjavítási költség mellé.
Tehát a válaszom: Igen, leszakadhat a lift de NEM ZUHANHAT LE! Bár az utóbbira is akad példa... :-(

Persze a liftekből is van már sokféle típus, drótköteles, hidraulikus, páternoszter, gépháznélküli felvonó stb.
Szerintem a hidraulikus lift az egyik amelyikkel szinte lehetetlen lezuhanni. Ott csak a csonkolásokra kell figyelni. :-)
Így működik:



Egy hidraulikus munkahenger van a fülke alatt, jobbik helyeken a fülke közepén tehát szinte a 0-nál is kissebb az esély hogy azzal te lezuhanj. Még ha a hidraulikus csövek, vagy munkahenger eresztené az olajat akkor sem tudna olyan gyorsan kifolyni hogy te zuhanj a fülkével. Az ilyen liften nincs is klasszikus vészfék, max vészelzáró, leengedő szelep. Hihetetlenül egyszerű mint az animáción is látszik és nagyon erős, nagy teherbírású lifteket is lehet e technológiával építeni. Sőt lefelemenet szinte nem is használ energiát, csak kinyit a szelep és a fülke meg a saját súlyánál fogva leereszkedik. De hátránya hogy lassabb mint más társaik, csak kis magasságokban alkalmazható, ugye jópár emelet magas hidraulikus munkahenger, meg alá az akna az nem kis költség és már nem éri meg 3-4 emeletnél magasabb házakhoz csinálni. A leges legmodernebb hidraulikus liftek meg a lefelemenetben kifejtett energiát már eltárolja és felhasználja a következő emelkedéshez. Persze ennek is van olyan változata hogy a munkahenger egy csigát emel, a csigához meg drótkötéllel csatlakozik a fülke. Így magasabbra is lehet menni olcsóbban, de egyszerűbben le is lehet vele szakadni. Konkrétan olyan hidraulikus liftet ami az animáción is szerepel olyat pl Budapesten a Campona bevásárlóközpontban láthattok. Panorámalift tehát a munkahengert, tartóbakokat, aknában vészmegállítót stb is láthatod.
A hidraulikus liftből a legegyszerűbb kimenteni az embert áramkimaradás vagy elakadás esetén. Van olyan ami már automatik leengedi magát a földszintre, hisz lefelemenet csak annyi áram kell hogy kinyisson egy szelep. Erre meg elég egy kis akkumulátor is. Úgyhogy egy modernebb hidraulikus liftben már nem maradsz benn áramszünetben, automatikusan nyit a szelep és leenged a földszintre.



A legelterjedtebb mégis a drótköteles lift. Majdnem minden 10 emeletes panelházba is ilyen van beszerelve. A fülkét minimum 3db drótkötél tartja tehát nem egyetlen egy, van vészfék, sebességhatároló stb stb, ennek ellenére pottyantak már le vele. :-)
Ezekkel is lehet a legnagyobb eséllyel leszakadni és esetleg zuhanni is. Sőt felzuhanás is fordult már elő!
Így működik:



Egy felső gépházas felvonót láthattok az animáción. De nem simán felcsévéli a kötelet a hajtótárcsa hanem egy ellensúlyt is mozgat. Tehát a fülke az ellensúllyal van összekötve és majdhogynem egy mérleg, úgy működik. Így nagyon sok energia megspórolható. Persze régen voltak olyan balesetek hogy a hajtóműben elromlott valami, pl eltört egy tengely és a tárcsa szabadonfutóvá vált. Az ellensúly meg felrántotta a fülkét ami nekiment a liftakna plafonjának. Ezt hívták felzuhanásnak. Nem sokkal kellemesebb hogyha lefele zuhansz és az alagsorban puffansz. :-)
Az ellensúly tömege általában a fülke tömege + a hasznos terhelés fele. Illetve egy-két újabb konstrukciónál a hasznos terhelés 42-45%-a. Ezt azért találták így ki, hogy a hajtómű teljesítmény igénye a legkisebb legyen. A fülke tömege soha nem változik, ergo annak a tömegét ki lehet állandóan egyensúlyozni, míg az éppen aktuális terhelés mindig változik, ezért ha a névleges teherbírás felével egyensúlyozzuk ki, akkor a két szélsőséges terhelési állapotban is vagy a fülke oldal, vagy az ellensúly oldal lesz egy fél terheléssel nehezebb. Így - kis túlzással -  csak ezt a fél terhelésnyi tömeget kell megemelnie a hajtóműnek.
Ezért módosították a sebességhatárolót és a vészféket is hogy ne csak akkor fogjon be ha lefele túl gyors a fülke... hanem akkor is ha felfele gyors a fülke. Tehát a jobbik lifteken nemcsak le hanem felzuhanásgátló is van. Sőt ugye ha szakad a kötél akkor nemcsak a fülke esik hanem az ellensúly is. De egy többszáz kilós betondarab nagy pusztítást végez ha leér. Ezért mostanság arra is szerelnek már féket.
Nézzük a sebességhatárolót, ez már a lakótelepi liftedben is van, ha túl gyorsan megy a fülke akkor lefékez és leáll az egész. Persze nem kellemes érzés ha az befékez. Annak külön drótkötele vagy lánca van ami a fülkékez csatlakozik. Tehát nem a fülke tartó kötelét figyeli hanem külön csak a fülkét. Így még kissebb az esélye hogy az beszarik. Ha gyorsan megy a fülke akkor mechanikusan fékez és kikapcsol. Az újjabb liftekben lehet ezt már elektronika vezérli:


Persze ez felfele és lefele is megteszi ugyanezt. Mert ugye ki hinné el a kocsmában hogy mi felzuhantunk? :-)

De a sebességhatároló nem minden, ott a fő vészfék ami a fülkét tartó drótkötél elszakadása és pl így a sebességhatároló aktiválódásakor kapcsol be:


Persze ha ez bekapcsol olyan mintha falnak ütköztél volna a fülkével. De persze jogszabályban le is van írva hogy milyen gyorsan és mekkora max lassulási értékkel kell hogy megálljon a fülke. Mert ugye ha túl gyorsan fog meg akkor azért törik a lábad, ha túl későn fog és esetleg nyitott ajtónál szakad akkor meg baj ha sokat csúszik a fülke mire megáll. Sőt a liftakna aljában vannak jó esetben rugós tartórúgoknak nevezett a földből kiálló csőszerűségek. Ez is tompít valamit ha rázuhansz. :-)
De nemcsak ilyen vészfékek vannak benne. Van egy elektromágneses fék is ami trükkösen csak akkor oldható ha van áram. Tehát ha elmegy az áram akkor áram nélkül behúz a fék. Ez olyan mint a légfék a buszoknál, teherautóknál. Ha elmegy a levegő akkor befékez a jármű. Nagyon biztonságos. A liftfülkét ha üzemszerűen megállsz vele akkor ez a fék tartja helyben.

Szóval nem egyszerű lezuhanni egyikkel sem, igen nagy emberi mulasztás kell ahhoz hogy leszakadjunk egy lifttel.

Ezenkívül a liftek tele vannak különböző biztonsági cuccokkal is. Pl az új számítógép vezérelte liftek számolják mennyit használják őket. Pl minden 5 ezredik indítás után letilt, és csak akkor indul el hogyha a szakszervíz kinullázta. Ez olyan mint az új autók. Kiírja hogy ki kéne cserélni az olajat aztán leállítja a motort. Viheted szervízbe.
De még a te régi lakótelepi liftedben a 70-es években is már volt túlterhelésérzékelő. Ha sok ember szállt be, vagy te egy taliga sittel akkor nem indult el. Volt egyszer a TV-ben egy kövér csávó. 350kg volt, a lift meg csak 300kg-ig volt hitelesítve. Le is tiltott fölötte. Persze 500kg-tól sem szakadna le de ennyit egyszerűen lehetetlen beletenni, másodszor meg a biztonsági tényezők meg egyebek miatt 300-nál tilt. Így tutira nem fog elbaszódni idő előtt.

Na ha már kiderült hogy lezuhanni nehezen fogunk akkor vigyázzunk a csonkolásokra. Mert ugye nyitott ajtóval nem indulhat el a lift. Persze ha rossz az ajtóérintkező vagy ki van iktatva... ezért csak óvatosan. De amúgy minden liftajtónak ami automata magától ki kell nyílnia ha akár az ujjadat is odacsukta. Vissza kell nyitnia, erre külön visszanyitó elektronika van.

De ha meg beragadsz akkor sokszor jó ha kitudod nyitni belülről is a fülkeajtót. Mert ha tűz van akkor szopás... a filmekben van a fülke tetején vészkijárat, de itthon Mo-on nagyon kevés lift tetején van vészkijárat. Tehát a tetején nem tudsz csak úgy kimászni. A lakótelepi lifteknél egyet sem láttam ahol a tetején kilehetne menni. És a fülkeajtót hiába feszíted ki ha két emelet között csak a betonfalat láthatod...
Mert amúgy a liftajtó nem záródik rád, ha áramszünet van vagy akármi akkor simán egy kissé nagyobb erővel ki tudod tolni, feszegetni sem nagyon kell. Így működik amúgy a liftajtó átlagban:



A páternoszter vagyis a körforgó liftekről meg majd legközelebb! Az animációk innen vannak: http://science.howstuffworks.com/transport/enginesequipment/elevator.htm

Kiegészítenéd? Pontatlanul írtam? Kommentelj, segíts!