2012. december 8., szombat

Víz hidraulikus lift

Angliában North Somerset térségben 2008-ban CIBSE vagyis az angol épületgépészeti hatóság intézett egy felkérést a felvonószakértőknek hogy derítsék ki egy antik felvonó történelmét. 
Ekkor derült ki hogy a félig lebontott, használaton kívüli felvonót Waygood & Co víz hidraulikus felvonógyár  telepítette valamikor 1868 és 1897 között.
A ház amiben a liftet vizsgálták, úgynevezettet Tyntesfield House amely egy látványos viktoriánus vidéki ház / kúria amely otthont ad a 4 generációs Gibbs családnak. Tartalmaz mindent ami egy kúriához illik, 20. századi tárgyakon túl is büszkélkedhet saját kápolnával és fűrész malommal is. National Trust 2002 óta védetté nyilvánította, és megy egy több millió fontos felújítás, hogy megvédje az épületet a leromlástól.
Ez az a ház:
Tyntesfield House
 Nemcsak a mai emberek voltak lusták, de bizony a több mint 100 éves kúriában a felsőosztálybeli lakók sem nagyon szerettek lépcsőzni. Pláne akkor hogyha a lakók eleve szerették a modern dolgokat. Egy privát lift ma is luxusnak számít, nem még az 1800-as években tehát az angliai Tyntesfield House lakói az 1868 és 1897 -es évek között szereltettek be egy felvonót is.  Mert ugye kápolna, fűrészmalom stb biztos volt már a szomszédoknak is, nade liftjük biztos nem. :-) :-) 
Olyan ez mint manapság. Veszek egy autót, a szomszédnak is lesz. Veszek egy plazmatévét, a szomszéd is vesz. Karácsonyi díszkivilágítással is állandóan versenyeznek. Úgyhogy most adom a tuti tippet. Szereltessetek be liftet, valószínűleg a szomszédnak akkor már tényleg felkopik az álla! :-)

A viccet félretéve, a Tyntesfield House liftje tényleg páratlanra sikerült, nincs olyan szomszéd a világon akinek víz hidraulikus felvonója lenne az épületében. 
Igen, a felvonó vízzel üzemelt. Valószínűsíthetően volt egy víztároló tartály a közelben amiről a vízellátást kapta a szerkezet. Sajna már a felvonó nem üzemképes, illetve részben elbontották mert a második emeleten fürdőszobát építettek a helyére. 
Elgondolkodtató hogy nem volt ez olyan régen mint a kitudja hány éves piramis építések, mégis csak találgattak a szakértők hogy vajon hogyan is működhetett. Mert ugye az épület műemlék így a meglévő részeket nem lehet kiszerelni, kibontani, illetve hiányos is a gép így csak találgatni lehet hogy hogyan is működött ez.
A szakértők fel is vázoltak egy elviekben működőképes megoldást hogy na talán így működhetett de ez nem biztos hogy így is volt:
Azért nem semmi mutatvány hogy régen számítógépek, tervező szoftverek, megmunkáló CNC gépek nélkül micsoda mechanikai szerkezeteket tudtak kreálni az emberek. Tényleg megérdemli a műemlék státuszt az ilyen, reméljük megőrzik.
Aztán jöjjenek a képek a fennmaradt részekről:
A padláson még megmaradt az 55 colos átmérőjű kötéltárcsa melyben két kötélhorony helyezkedett el:
 Ezt nem számítógép vezérelte de mégis fennállt a lefagyásveszély. Fűrészporral volt szigetelve a vízcső az elfagyás ellen:
Az alsó A szelep (P4)

Dugattyú az első emeleten

A szelep (P7)
Nem nyomógombokkal de nem is csapok tekergetésével lehetett működésbe hozni. Volt egy kötél amivel a vizet adagoló szelepet lehetett nyitni/zárni. De ez sem volt olyan egyszerű, nézzétek meg a lenti elvi működési ábráját csak simán a szelepnyitogató kötélnek:
1800-as évekbeli vezérlőtabló, olyan mint a WC lehúzó csak ha ezt lehúztad akkor a lift ment le. :-)


 Az ajtón még biztonsági zár is volt, de ezt valószínűleg utólag szerelhették rá, mert ugye a liftaknába zuhanás máig a vezető liftbaleset:





Forrás: http://we-love-elevators.us/tyntesfield.html

2012. december 7., péntek

Megint egy jó liftes szívatás

Az emberek többsége alapból fél a liftben, nem még ha ijesztgetik is őket.
Egy brazil műsor legújabb liftes poénja, az előző részt ebben a postban legutolsóként láthatjátok:
http://felvono.blogspot.hu/2012/10/poenos-liftek.html

De a második felvonás még élethűbb:

2012. november 19., hétfő

Végtelenített szalag lift

Végtelenített szalag személyszállító lift, olyasmi mint a páternoszter, folyamatosan megy aztán fel kell rá kapaszkodni majd leugrani.  Csak itt nem fülkék vannak mint a páternoszternél hanem csak egy rámpa meg egy kapaszkodó egy szalagra felfüggesztve.
Itt egy ábra ami alapján megérted hogy hogyan működik:
A gyár weboldaláról ( www.humphrey-manlift.com )mellékelek is pár magyarázóképet:


 
A legelső változatot még az 1800-as évek végén építették de a mai napig is találkozni velük. Mert ugyanis a mai napig gyártják és telepítenek is ilyet. Igaz tudtommal a magyar szabványok nem engednék meg az üzemeltetését de Amerikában mehetnek ilyenek is.
De ilyeneket ott is csak bizonyos létesítményekben használnak, malmokban, cellulózüzemekben, meg olyan ipari létesítményekben ahol olcsón, egyszerűen és nagyszerűen közlekedhetnek a szintek között a munkavállalók. Itt kiemelném a munkavállalók szót mert ilyet azért sehol nem telepítenek olyan helyre ahol bárki felszállhat rá. Tehát kórház, pláza stb ki van zárva így az idős nénik, figyelmetlen gyerekek stb balesetét rögtön ki is zárták. Csak és kizárólag ipari területen ahol az ott dolgozók ugye eleve képzést is kapnak a használatára. 
Pl magas malmokban régen gőzhajtással ezt a berendezést is meghajtották a többi géppel együtt. Lásd az alsó képet:

Persze már árammal megy és fel van szerelve számos biztonsági berendezéssel is. Pl ebben is van sebességhatároló hogy nehogy meglóduljon a szalag az emberekkel szabadonfutón, a szalag mellett fut egy kötél amit ha megránt az ember azonnal leáll a gép, illetve fent és lent is van olyan berendezés ami szintén vészmegállítja a szalagliftet ha valaki elfelejt leszállni.  Mert ugye amíg a páternoszterrel ha valaki nem száll ki akkor a váltóműben való áthaladás veszélymentes és folyamatosan lehet vele menni, addig ennél ha valaki nem száll le akkor bizony begyűrheti a berendezés vagy lezuhanhat a mélybe.
Itt van a felső vészleállítókapcsoló, ha valaki nem száll le a legfelső emeleten akkor nekiütközik ennek a rúdnak ami leállítja a hajtást így megakadályozza hogy az utas a túloldali mélybe zuhanjon:
Ez meg az alsó biztonsági kapcsoló, ha valaki a legalsó állomáson nem száll le akkor erre a rámpára fogja ledobni a lift ami rálépés/ráesés esetén azonnal tiltja a hajtást hogy nehogy begyűrja lent a feledékeny embert.


Aztán a felfelé menet oldalon a plafoni nyílás előtt van egy biztonsági kúp amely akkora méretű mint a lyuk a plafonon. Lényege az hogyha túl nagy vagy, vagy esetleg túlságosan kihajolsz akkor nem a plafonnak hanem a kúpnak ütközöl neki. Ez azért hasznos mert ha meglököd a kúpot akkor leáll a lift és nem présel bele a plafonba. A régebbi típusoknál a kúp nem intézett vészleállítást de viszont beleterelt a helyes irányba hogy ne csapd szét a fejed a plafonba. :-)


 Természetesen a használatát oktatják ahol van ilyen, sőt ki is van táblázva hogy mire kell figyelni, na itt viszont komolyan kell venni hogy a legfelső emeleten szálljunk ki... :-)

Tehát végülis kellő odafigyeléssel biztonságos a lift!
Nézzünk róla jópár képet:








Aztán itt a gyári bemutatóvideó is, érdemes megnézni:

2012. október 25., csütörtök

Liftes szívatásgyűjtemény

Magyarországon ahány lift annyiféle poén. Egyik telepisálva, másik beragadós, a harmadik billegősmozgópadlós stb szóval olyan mint a BKV, túlélőtúra a hétköznapokban.

Persze nem mindenhol van ez így, van ahol külön tuningolnak valamit a liften hogy megijessze az embereket.
Az alábbi videó csak trükkfelvétel, a képzelet szüleménye:

Az alábbiak viszont valós felvételek, ezen pl egy panorámalift utasait tréfálják meg azzal hogy egy rakétakilövést szimulálnak a lifttel:

De a legjobb szerintem az alábbi, LG promófilm melyben LG monitorokat szerelnek a lift padlójába majd mikor az utas megnyomja a gombot akkor világítás elhalványul, recsegő hangok majd a monitorokon lejátsszák azt hogy leszakad a padló és látszik a liftakna. Ennek szerintem mindenki bedőlne olyan élethű.

De azért ez sem semmi! Programa Silvio Santos nevű brazíliai talk showból, ami sokunk legrosszabb álmait váltja valóra: az egy dolog, hogy a szerencsétlen áldozatokkal megáll a lift, és elmegy a világítás, de a jókor előmászó, kísértetiesre festett kislányra már igazán nem számíthat senki. Halálfélelem és aljasság két emelet között. Nézzétek meg:




 Aztán itt a folytatás, szintén brazil csak most koporsó marad a liftben:

Aztán itt egy amerikai liftes szívatás, poénosnak nem mondható, de tanulságos mert hogy sokan inkább elszaladnak segítség helyett:

2012. október 20., szombat

Mount Hood buszos sílift

A Mount Hood egy vulkán Amerikában, Észak-Oregonban.  1956-ban egy köteles síliftet építettek rá amelyen egy átalakított busz vitte az utasokat mint egy felvonókabin.

 Manapság már csak ilyen működik:


Azt hinné az ember a buszos síliftre hogy photoshop pedig nem, nézzétek meg a videót:
Csak 3 évig működött, utánna csődbement. :-(

Malom bevásárlóközpont liftjei

Kecskeméten egy műemlék gőzmalom helyére sikerült egy plázát építeni. A malom így nézett ki régen:

Aztán a leromlott állapotú épületet végül lebontották teljesen:


2005-ben már át is adták az új bevásárlóközpontot:

Sok sok jogi vita zajlott róla de minket az már jobban érdekel hogy a vásárlók 4 személyszállító ThyssenKrupp gyártású biztonsági liftet használhatnak az épületben. Az épület 9 szintes, 3 szint van a föld alatt, ezek többsége mélygarázs.
A szintek között kitudja hány mozgólépcső és két igencsak szűknek tűnő sötét eldugott lépcsőház is van a vásárlók számára:
Úgyhogy bizony sokan mennek inkább lifttel. A lépcsőház jelenléte nem figyelemfelhívó, mozgólépcsővel nem lehet minden szintet megközelíteni, tehát ha mindenhova elakarunk jutni akkor liftet kell használni. De tetszetősek úgyhogy nemcsak én gondolom ezt így, így néz ki a duplex vezérlésű két felvonó:

Minden gomb, még az ajtócsukó is fényjelzéssel visszajelez ha megnyomja az ember. De viszont a braille írás hiánya szembeötlő, még akkor is ha hangjelzéssel jön a lift és bemondja hogy melyik emeleten vagyunk és hogy ott milyen üzletek vannak.


A belső kijelző még a menetirányt is kijelzi:


De viszont olyan jól megírt magyar nyelvű kezelési utasítást mint amit kitettek a liftekhez, liftekbe még soha nem olvastam. Mindenhol a régi elavult, mesebeszédet lehet olvasni, itt viszont egy korrekt tájékoztató van hogy mit miért hogyan. Elmagyarázza az örök dilemmát hogy mire jó a felfele vagy a lefele mutató hívógomb és miért nem mindegy hogy melyiket nyomom meg. Az ajtónyitó, csukó gombok is meg vannak magyarázva, sőt még arra is figyelmeztetnek hogy csak teljesen kinyílt ajtóra van hatással a csukó gomb stb. Igaz rosszminőségű a fénykép de azért olvasható:
De ilyen jól még sehol nem volt elmagyarázva a népségnek hogy mit hogy kell csinálni a liftnél. Úgyhogy használati utasítás csillagos 5-ös!
Még az is el van magyarázva ami soha sehol nem szokott hogy mi a biztonsági felvonó és hogy mivel jár ez:
Sőt mikor ottjártam akkor a 4 liftből egy döglött volt:

Persze ezt is kijelezte a lift, sőt a Malom üzemeltetője figyelmeztető táblát is rakott ki.
Amúgy a liftek nagyon leterheltek, zsúfoltak és szüntelenül mennek tehát nemcsoda hogy nem bírta az egyik az iramot. A liftek száma az utasokhoz képest kevés, hiába a korrekt tájékoztatás, megfelelő sebességű liftek ( az utazási sebesség is gyors, az ajtóidők is a minimálisra állítva) mégis alig tudja kiszolgálni az utasokat. A felvonóra (hiába duplex vagyis a két egymás melletti lift vezérlése együttműködő, a hívásra a legközelebbi és a megfelelő irányba menő fülkét küldi) túl sokat kell várni, sok az utas.
Pedig a befogadóképessége sem kicsi, 21 személy, 1600kg:
A liftek szerintem megfelelőek, használati utasítás rendben, kívül-belül pozíció kijelző, nagyméretű, világítós gombok vannak, braille írás nincs de a felirat marva van tehát tapintható, beszél, az ajtó fényfüggönnyel védve, gyors tehát tetszik.
Egy gond van, kevés van belőle vagy az utasból sok így sokat kell várni rá és zsúfoltak.

A 4 lift közül csak az egyik pár jár fel a 6. emeletre mert a 6. emelet az nem terjed ki az egész épületre.  De az 5. és a 6. emeleten már nem üzletek hanem irodák vannak.

Persze nemcsak a 4 lift van, van még plussz kettő amit csak a személyzet használhat. Egy teherlift és egy személyzeti lift is, de azokat a vásárlók nem használhatják:


Itt egy videó a 6. emeletről a földszintre utazva a lifttel. A zúgó háttérzaj a fülkeszellőztető ventilátor beteges hangja:

2012. október 12., péntek

Liftajtó odacsukás elleni védelem

Még a kézi működtetésű ajtóval is képesek odacsukatni magukat az emberek, nemmég az automata ajtókkal. Tehát az egészséges emberek is képesek a záródó ajtók közé kerülni, a vakokról, gyerekekről, háziállatokról stb-ről nem is beszélve.
Az ugye alapdolog hogyha nincs teljesen zárva az ajtó akkor nem indul el a lift. Ez az elsőfokú biztonság. De ugye mostanság a másik alapdolog a szorításgátló. Ha odacsukja a liftajtó pl a lábam akkor nemhogy nem indul a lift, de odaszorítva se tarja a lábam, az ajtóvezérlőkben van szorításgátló ami bizonyos csukási erő (nyomaték) felett visszanyitja az ajtót. Tehát észreveszi hogy megszorult az ajtó és iránytvált hogy ki tudj szabadulni. Ezt a nyomatékot szabványban rögzítették és ellenőrzik is hogy mekkora nyomást fejt ki az ajtó mielőtt visszanyitna. Mert ugye nem mindegy hogy egy bodybuildert vagy egy kisgyereket szorít oda az ajtó. De ha meg túl kicsi ez az érték akkor pl egy erősebb szél vagy ajtóbefagyás, kopás esetén is visszanyit. Ezért fontos az optimális beállítás hogy a gyerekekre, idős, törékenyebb emberekre se legyen veszélyes. A szorításgátló sok ajtótípusnál állítható, jól be kell állítani hogy ne legyen baja senkinek sem. Sőt az okosabb vezérlések nemcsak az ajtózárási nyomatékot hanem az ajtózárási időt is figyelik. mert ugye tudja hogy mennyi idő alatt kell bezáródnia. Ha ennyi idő alatt nem záródik akkor szintén visszanyit. Az újjabb elektronikák pedig a visszanyitások számát is számolja, ha túl sok akkor letilt. Mert pl befagyott, sínből kirúgott, kitámasztott ajtó stb is állandó visszanyitást eredményezhet. De ahelyett hogy az ajtó a csukódás-visszanyitás végtelen ciklusába esne a vezérlés letilt. Az újfajta liftajtókat ezért nem is tanácsos kitámasztani mert a vezérlés sokadik ajtózárási próbálkozás után átugrik "üzemen kívülre" aztán biztos nem viszi el senki a liftet.
Aztán operáltak ritkán olyan dolgokkal is hogy a vezérlés a mozgópadlót vagy a terhelésérzékelőt használta arra hogy megelőzze az odacsukást. Pl ha azt érzékelte a lift hogy ajtócsukódás közben hirtelen megnövekedett vagy csökkent a terhelés akkor az azt jelentette hogy valaki az ajtócsukódás közben be vagy kiugrott.
De legfőképp és minden liften jelenvan a szorításgátló.
Újjabban a fotocellák kaptak nagy szerepet a liftajtó odacsukás elleni védelemben. Mert az egy dolog a szorításgátló de mégis üt, hozzáér az emberhez az ajtó így azért nem nulla a balesetveszély.
Akkor lássuk a fotocellákat:
A legegyszerűbb és általánosan alkalmazott szenzortípus, amely elsősorban személyliftek fontos eleme. Rendeltetése az ajtó záródásának megakadályozása a be- és kiszállás idejére. A szenzor pár általában egy adóból és egy vevőből áll, esetleg mindez megkettőzve, két különböző magasságban telepítve.
Így néz ki maga a berendezés:


De ugye ez a fajta fotocella nem pontosan olyan mint a fotocellás ajtóké, csak egy bizonyos láthatatlan vonalat képez az ajtózónában amivel biztosan tényleg csak azt lehet érzékelni hogy szállnak-e kifele/befele a fülkébe. De ugye ettől még lehetünk rosszkor rosszhelyen.

A fényfüggönyök viszont megsokszorozzák a védelmet, szinte lehetetlen rosszkor rosszhelyen lenni. A fényfüggönyök rendeltetése leginkább az előbbiekben ismertetett fotocellákéhoz hasonlít. Lényeges különbség, hogy míg egy szóló fotocella csak egy, esetleg két diszkrét magasságban benyúló testrész (általában láb) esetén biztosít védelmet, addig a fényfüggöny ennél lényegesen nagyobb területet zár le az ajtó síkjában.
Ilyen pl egy sensor:
Aztán ilyen a védett terület:
 Ha valaki vagy valami útját állja az infrasensoroknak akkor az ajtót nem csukja be a vezérlés:
 Buszajtóknál, Teszkós fotocellás ajtónál stb is ugyanezeket a megoldásokat használják:

De vannak olyan rendszerek amik a fotocellákat, fényfüggönyöket egyszerre és összehangoltan használva 3 dimenziós érzékelési területet is tudja figyelni. Lásd az alábbi képeket:


A 3 dimenziós érzékelt térnek köszönhetően tényleg a liftajtó közelébe se tudsz menni, nemmég hogy odacsukatni az ujjadat.   Így a kizáródik a táska, a nyakkendő, vagy a pórázon a kutya kintmarad stb esetek teljesen kiküszöbölhetőek lettek.
Kameraszenzorok:
Majdnem pont olyan mint egy normál kamera, csak itt nem az ember hanem a gép figyel minket a kamerán keresztül. A fülke telítettségét is lehet ezzel mérni. Mert ugye hiába a súlyérzékelők, az csak azt veszi figyelembe hogy pl a pl a maximális 650kg helyett csak 300 kg teher van a liftben de azt nem tudja hogy akkora nagykabátban vagy csomagokkal hogy mások már nem férnek be stb. Mert ugye pl a súlyérzékelő szerint még jöhetnének emberek, de a kameraszenzorral kiegészítve tudjuk hogy külső hívásra már nem áll meg a lift mert minek, úgy se fér be más mert telítették a rendelkezésre álló helyet. Továbbá a kameraszenzorral azt is lehet figyelni hogy kint áll-e valaki a liftajtó előtt, ha igen hányan stb stb. De amúgy ez a szenzortípus kiválóan alkalmas például arra, hogy bankok vagy más középületek liftjeiben zárás után nem maradt-e benn személy, vagy más nem kívánatos tárgy (pl. robbanószer).

Tehát ezekkel a cuccokkal olymértékben finomhangolni lehet a liftvezérléseket hogy hihetetlen.
De viszont a fényfüggönyök, fotocellák a sok odacsukástól megmentés mellett már okoztak halált is. Egy lakástűzben egy kislány pont a liftbe menekült be. A lift működött de nem indult el mert a fotocella a füstöt akadálynak érzékelte és nem zárta be az ajtót.  A kislány füstmérgezésben meghalt. Ha nem fotocellás az ajtó akkor megmenekül. Olyan ez mint a WTC-nél a door restrictor, adott esetben életeket ment, de rosszkor, rossz helyen meg éppen az okozza a halálos csapdát.
De a fényfüggönyös védelemre megtalálták az aranyközéputat, a lifteket amúgyis mostmár szokás összekötni a tűzjelző rendszerrel, tűzjelzés hatására illetve tűzoltó üzemmódban a fotocellák és a fényfüggönyök automatikusan kikapcsolnak, csak a szorításgátló marad működésben.
De azért ne nagyon ugráljatok csukódó liftajtó közé mert ugye:
Murphy I. tézise, hogy ami elromolhat, az el is romlik