Ha egy sokemeletes liftes házat építünk akkor bizony bosszúság munkásként hogy gyalogolni kell. Hisz egy csomó utómunkálatoknál ezerszer kell ki/be rohangálni az épületből, és pl egy emeleti fürdőszoba csempézéséhez stb felhordani a csempét nem egyszerű dolog. Mert ugye egy 95 emeletes épületben nem talicskákban hordják fel a betont de attól még egy csomó mindent be kell hordani az emeletekre még azelőtt mielőtt a liftet is elkészítenék. Mert sok helyen még el sem készültek a felső emeletek miközben az alsókat meg már bútorozzák be.
Sőt Magyarországon gyakran az épület átadása után üzemelik be a lifteket tehát szegény vakolók, festők stb is gyalogolhatnak.
Az üres liftaknát meg szomorúan nézik a páncélszekrényt felcipelők hogy de jó lenne ha a lifttel kezdenék és utánna kellene bebútorozni meg burkolni, üvegezni stb. De nemcsak bosszantja az építőipari munkásokat a liftnélküli liftakna hanem nagyon sok baleset van abból hogy bizony beesnek emberek az üresen tátongó liftaknába. A jobbik eset még az amikor szemétledobónak használják...
Jó, építkezési külső lifteket Magyarországon is használnak, node a lifttel való lezuhanások 99%-a ideiglenes építőipari felvonókkal történik meg. Mert ezeken a felvonókon sokszor nincs fogókészülék vagy nem működik, nem tartják be az előírásokat (mert építkezéseken amúgy soha semmit nem tartanak be) stb stb.
De azonkívül hogy balesetveszélyes az építkezési lift, egy toronyháznál mégis előbb kerülnek be az ablakok alul, miközben még nincs meg minden emelet. És ha már bekerült az ablak akkor kívülről építkezési lifttel nem tudjuk bevinni a komódot. A belső liftet meg nem lehetett telepíteni mert sok sok emeletnél ma is többnyire felső gépházasok a liftek, és amíg nincs meg minden emelet addig liftgépház és liftezés sincs.
Azért régen a nagy magas házak építésekor megszaporodtak az alábbi álláshirdetések:
- Gyakorlott zongoraszállítókat keresünk. Jelige: "TVtorony"
De a felvonógyártók szerencsére előrukkoltak olyan lifttel ami már azelőtt is használatba vehető még mielőtt a liftaknát teljes terjedelmében felépítenék.
Ilyen pl a Kone Jumplift rendszere is. Jumplift --> ugrólift
Lényege hogy a felső gépház mozgatható, amint elkészültek a felsőbb emeletek akkor a gépházat feljebbhúzzák így a liftkabinnal még több emeletet tudunk elérni. Aztán a végén ha az összes emelet elkészült akkor a lift rendesen használható mint egy normál lift.
De amúgy is, ugyanolyan jó mint egy normál lift. Csak ez sokkal jobb mert már akkor is tudjuk használni mikor még el sem készült teljes magasságában a liftakna.
Ez a lift javítja az építkezés hatékonyságát, gyorsítja, termelékenyebb lesz az építkezés és sokkal biztonságosabb is.
Így néz ki egy ilyen lift vázlatokban:
A gépház mozgatható, a gépház fölé pedig "védőplafont" kell építeni. Méghozzá vízálló plafont, de több plafont is építenek kapásból biztos ami biztos. Hisz építkezéskor, mikor még nincs kész a liftakna teljes magasságában akkor bármi megtörténhet és a beeső emberektől, beömlő víztől, potyogó tégláktól stb meg kell védeni az alul már üzemelő liftgépházat. :-)
Aztán amint elkészült ismét egy szakasz akkor a védőplafonok feljebb helyezése után a liftgépházat is feljebb lehet húzni:
Egészen addig lehet ezt játszani amíg el nem készül az egész épület. Nagyszerű, az épületnek csak a fele van kész de mégis lifttel vihetjük fel a zongorát a már elkészült emeletre. :-)
Az Európai Unió legmagasabb épületében a Londonban felépült The Shard -ban is ilyen ugrólifteket alkalmaztak.


