Válaszoltak a liftesek

 Kedves Blogolvasóim!

Kérdeztem én meg már liftes embereket és jelentettem is meg már válaszokat. De most nagy meglepetésemre volt aki saját magától írt nekem. A levél annyira korrekt és informatív hogy ezt úgy ahogy van közzéteszem:

 ------------------------------------------

 

Kedves Blogger!

Most találtam rá a blogodra és érdeklődve olvastam végig az eddigi bejegyzéseket. Mivel magam is a felvonós szakmában dolgozom, ezért ezúton szeretném felajánlani, hogy amennyiben lenne még kérdésed, szívesen megpróbálok válaszolni rájuk.

Addig is, ha megengeded írnék egy-két gondolatot az eddigi cikkekkel kapcsolatban:

- http://felvono.blogspot.com/2011/07/liftek-mukodese-biztonsaga.html

Ebben a cikkben ezt írod: "De utána belevették a szabványokba hogy bizony az ellensúly nem lehet nehezebb mint a fülke.. "

Nos ez egy elég nagy badarság. Az ellensúly tömege általában a fülke tömege + a hasznos terhelés fele. Illetve egy-két újabb konstrukciónál a hasznos terhelés 42-45%-a. Ezt azért találták így ki, hogy a hajtómű teljesítmény igénye a legkisebb legyen. A fülke tömege soha nem változik, ergo annak a tömegét ki lehet állandóan egyensúlyozni, míg az éppen aktuális terhelés mindig változik, ezért ha a névleges teherbírás felével egyensúlyozzuk ki, akkor a két szélsőséges terhelési állapotban is vagy a fülke oldal, vagy az ellensúly oldal lesz egy fél terheléssel nehezebb. Így - kis túlzással -  csak ezt a fél terhelésnyi tömeget kell megemelnie a hajtóműnek.

Amire esetleg te gondolhatsz az a kiegyenlítő súly. Ezt csak dobos  ill. ritkán hidraulikus felvonóknál alkalmazzák, hogy a fülke tömegét kiegyenlítsék. Ennek a tömege valóban nem lehet nagyobb a fülke tömegénél.

- Visszatérő téma a terhelés érzékelő problémája. Sajnos ki kell ábrándítsalak, egészen a legutóbbi időkig (5-8 év) nem nagyon szerelték fel a terhelés érzékelőket, noha a szabvány valóban elő írta. Ha mégis fel szerelték általában soha nem is működtek, mert rossz konstrukciójúak voltak.

- Másik visszatérő téma a door restrictor, nevezzük inkább a magyar nevén: fülke ajtó biztonsági zár. Ennek az alkalmazását akkor írja elő a szabvány MSZ EN 81-1, -2, ha az aknafal belső felülete és a fülke küszöbe, vagy fülkeajtó kerete, vagy a fülke tolóajtajának záró éle között a vízszintes távolság nagyobb, mint 0,15 m. Magyarán ha az utas kinyitja az ajtót és az akna fal messzebb van tőle, mint 0,15 m, akkor fel kell ilyet szerelni, mert ellenkező esetben kizuhanhatna. Példának okáért nézd meg a képeket az Aranykéz utcai felvonóról, amiket te is feltöltöttél. Azon a felvonón az egyik fülke ajtó igen csak nagy mélységbe nyílik, ha éppen nincs a földszinten, ha azt valaki ki tudná nyitni belülről, az nem vezetne semmi jóra. Talán ez elég meggyőző érv, hogy miért mikor van tényleg szükség ilyen biztonsági berendezésre.

- Páternoszter: az ilyen liftek kihalását én is nagyon sajnálom, mert különlegesek és nagyon sok nagyon pozitív tulajdonsága van. Egyrészt a villamos teljesítmény igény szempontjából az egyik legjobb rendszer, mivel ha egyszer beindítják, akkor a nagyon jó kiegyensúlyozottság miatt nagyon kicsi a felvett teljesítménye. Másrészt az olyan épületekben, ahol nagy a szintek közötti forgalom, (pl.: irodaház, kórház, stb.) ott ennek a legnagyobb a forgalmi teljesítőképessége, mivel nagyon kicsi a várakozási ideje. Viszont meg van az oka, hogy miért nem lehet az EU-ban új páternosztert, vagy hivatalos nevén körforgó személyfelvonót telepíteni: baleset veszélyes. Mégpedig azért, mert nagyon nagy tömeg van mozgásban és ha bármilyen okból meg kell állítani a rendszert, olyan hosszú a féktávolsága, hogy mire megáll, addigra sajnos biztosan sérülést okozott. További probléma még, hogy biztonsági érintkezőket nem lehet a fülkébe szerelni, mert folyamatosan mozgásban vannak és nem lehet odavezetni a villamos vezetékeket, pl. egy fényfüggöny működtetéséhez.

- Szeretném felhívni a figyelmet, hogy beszorulás esetén csak a legutolsó esetben próbáljunk meg kijutni önállóan a fülkéből, mert igen komoly balesetek történhetnek. A mo-i felvonók kötelező az üzemügyeletes/távfelügyelet megléte, és szerintem a felvonók 95%-ánál ez működik is, tehát csekély a valószínűsége, hogy ne jönne valaki segítséget nyújtani.

- A felvonók biztonságosságáról annyit, hogy egy fél éve elolvastam erről egy cikket (amit sajnos most nem találok, de ha érdekel megpróbálom előkeresni). Ami egy amerikai vizsgálat eredményeit foglalta össze. Tíz év személyi sérüléssel járó balesetek statisztikáját készítették el, emlékeim szerint kb. 400 000 felvonóra vonatkoztatva. (kb. ennyi lift van az USA-ban) (Érdekesség képpen a legtöbb felvonó a világon Olaszországban üzemel.) Nos a statisztika szerint éves szinten, egy felvonóra 0,12% baleset jut, ami azt jelenti, hogy biztonságosabb, mint a repülés!

- A hajókra, tengeri olajfúró tornyok és a bánya felvonókra másik szabvány vonatkozik. Ezeket sajnos nem ismerem.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe. Remélem hasznosnak/érdekesnek találtad az írásom. Ha lenne esetleg további kérdésed, bátran keress meg.

Üdvözlettel

Lukács Zoltán

 

 -------------------------------

 

Nagyon szépen köszönjük Lukász Zoltánnak ezúttal is a pontosításokat!!!

Iroda a liftben

Vannak már forgó házak ahol gombnyomásra változtathatjuk hogy merre nézzen a hálószobánk ablaka, sőt vannak lakóhajók, lakóautók ahol nemcsak foroghatunk hanem arrébb is mehetünk a házzal. De van már liftezős szoba is ahol gombnyomásra eldönthetjük hogy milyen magasan, hányadik emeleten legyen a szobánk, irodánk.

Zlín városban a Cseh Köztársaságban a Bata cipőgyár irodaházában ezt már megvalósították. Az 1939-ben felépült 17 emeletes irodaházban úgymond egy mobil irodát, egy liftbe beépített szobát kapott a főnök. :-) Így a főnök bármikor bármelyik emeletre odaliftezhetett az irodájával és sose senki nem volt tőle biztonságban. A főnöknek ez ugyan nagyon kényelmes és praktikus volt továbbá egyedülálló, különleges is. Telefon, íróasztal, légkondi és mosdókagyló is volt a liftben. 
Az épületből viszont jelentős nagyságot vett el, ekkora a lift által elfoglalt hely az épületben:

 Itt egy makett hogy könnyebben eltudjátok képzelni:

Aztán belül a lift így nézett ki:

 A fenti lift teherbírásáról nincs információm de valószínűleg a fülke nagy mérete ellenére csak néhány személyre lehet méretezve.
A mai szabványok viszont már erősen előírják hogy a teherbíráshoz képest mekkora lehet a fülke. Tehát nem építhetsz egy óriási fülkét egy kis teherbíráshoz mondván úgyis csak egyedül használnád a szobalifted mert abból baleset adódhat mert a nagyméretű fülke késztetést okoz arra hogy nagyméretű és nehéz tárgyakat vagy sok sok embert pakoljunk be. Egy szoba méretű lifthez viszont óriási teherbírás dukálna. Mert ha megfigyeled egy mai liftfülkébe kb pont annyi normál méretű ember fér be mint ahány személy rá is van írva teherbírásként. Ilyen okok miatt a panelházakban lévő bútorszállító rekesz is zárva van a lifteken mikor nincs költözködés mert így kissebb az esélye hogy túl sok ember száll be. Mert sajnos a mai modern világban is a túlterhelésérzékelők bizony gyakran elromlanak. :-(
Na a lényeg az hogyha ma én akarnák magamnak hivatalosan a fenti képeken látható szobaliftet vagy irodaliftet akkor igencsak meggyűlne a bajom a hatóságokkal. Vagy igencsak a pénztárcámba kellene nyúlnom hogy a fülke méretéhez viszonyítva a teherbírás is óriási legyen.

Liftezzünk a templomban!

A Szent István-bazilikát 1851-ben kezdték el építeni. Mára már lift is van benne. Sokan a gyóntató fülkét nézik liftkabinnak de sajnos csak kevés templomban van lift.
Sőt kapásból két lift is van benne, van egy homlokzati meg egy kupoladoblift is. Tehát még a kupoláig is el lehet jutni lifttel.
Bővebb leírás itt: (bár nekem a képek nem jönnek be)
ftp://witch.pmmf.hu:2001/Tanszeki_anyagok/Automatizalasi%20Tanszek/Gondozott_tantargyak/felvono/szemelvenyek/Szemelyfelvonok%20a%20Bazilikaban.htm

A szűk hely miatt Kone gépháznélküli felvonókat telepítettek.
Aztán ezen post meg a fülke tetején lévő vészkijárat fontossága miatt készült el. Mert a viszonylag új telepítésű lift tetején nem volt vészkijárat. Az köztudott, hogy a papok hisznek Istenben...  De akkor miért van a templom tetején villámhárító? És miért nem volt vészkijárat a lift tetején? Megannyi megválaszolatlan FONTOS  kérdés....
Pedig a lift tervezői tudhatták volna hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek... :-)
Mert egy német turistacsoport tagjai közül a 6 személyes liftbe beszálltak 9-en. Persze jó nagy darab emberkék voltak de hát ennyit a német precizitásról... még piktogrammal fel is volt rajzolva a liftajtóra hogy 6 ember. De hát én sem figyelem az ilyeneket, mondván minek, nyugodtan betolom én is a téglarakás mellé a nagy kuka sittet mondván azért van a túlterhelésérzékelő...  Hát ezesetben ez valszeg nem működött és bizony nem felfele hanem lefele indult el a lift ajtócsukás után, de csak fél emeletet ment aztán beragadtak. De úgy hogy a liftszerelők sem tudták őket kiszabadítani, ők hívták a tűzoltókat.
De vészkijárat  nélkül és mozdíthatatlan fülke mellett ők sem tudtak mit tenni a már nagyon szorult helyzetű németeken. Ugye a 6 személyes liftben 6-ember is szűkösen van, nemmég 9 pláne a dagadt fajta tehát nem volt nekik kellemes az is biztos.  De a tűzoltók szerencsére megoldották, kiflexelték a fülke tetejét aztán kihúzták az embereket felül. Lásd a képeket, szerencsére a lift tetején ha vészkijárat nem is de konnektor volt így a tűzoltók oda dugták be a flexet... :-)

De ennél a liftmentésnél legalább a tűzoltók jól vizsgáztak, ide pont kellett a flex.
De viszont Bazilikatűznél mikor nincs áram, mindenki fejvesztve menekül és úgy csinálna ilyet a lift akkor szerintem azok onnan élve nem kerülnek ki. Márcsak azért sem mert a tűzoltóknak nincs akkumulátoros flex az eszköztárukban.
Amúgy az alábbi is egy idióta liftvezérlés lehet, túlterhelt a lift de azért az ajtókat megpróbálja bezárni... :-)
Nézzétek meg, az idióta magyar rendőrség vezérei sem eléggé felnőttek a lift használatához, agyra kéne gyúrni wazze...:

 Amúgy a drága rendőreink is megérdemelték volna azt mint a németek, elindul a lift aztán beragadnak... vagy leszakadnak.  :-) :-)
Szóval csak óvatosan a sitt meg a zongoraszállítással, mert bizony van amikor rossz a túlterhelésérzékelő. Aztán egy meghibásodás kombinálva az emberi hülyeséggel... balesetbe torkollhat.
Szerencséjük, hogy a liftben egy bizonyos súly alatt kell lenni, és nem egy bizonyos IQ felett... :-)

Update:
Magánba érkezett egy liftes szakmában dolgozó emberkétől az alábbi kiegészítés a cikkhez:
Sajnos ki kell ábrándítsalak, egészen a legutóbbi időkig (5-8 év) nem nagyon szerelték fel a terhelés érzékelőket, noha a szabvány valóban elő írta. Ha mégis fel szerelték általában soha nem is működtek, mert rossz konstrukciójúak voltak.